Elektromos járműhajtás szakmérnök

A szakirányú továbbképzési szak megnevezése

magyarul: Elektromos járműhajtás szakmérnök

angolul: Electric Vehicle Propulsion & Control Engineering

A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése

magyarul: Elektromos járműhajtás szakmérnök

angolul: Electric Vehicle Propulsion & Control Engineering

A szakirányú továbbképzés képzési területe

műszaki

A képzés nyelve

magyar

Képzés munkarendje és a képzési idő félévekben, kontaktórák száma

levelező, 2 félév, összesen 180 kontaktóra

Megszerezhető kreditek száma

60 kredit

Képzés helye

Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, 1034 Budapest, Bécsi út 96/B

A felvétel feltétele

Legalább BSc alapképzésben (vagy a korábbi képzési rendszerben legalább főiskolai szintű képzésben) szerzett Villamosmérnök, Gépészmérnök, Mechatronikai mérnök, Közlekedésmérnök, Járműmérnök szakképzettség

Finanszírozási forma

Önköltséges

A képzés célja

A képzés célja olyan szakmérnökök képzése, akik az elektromos meghajtású járművek szakterülethez kapcsolódó speciális műszaki, informatikai és gazdasági-menedzsment ismereteik birtokában alkalmasak a villamos járművek fejlesztésére, tervezésére, gyártására, vizsgálatára és a bennük végbemenő folyamatok kutatására, valamint ezen járművek biztonságos, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás követelményeit figyelembe vevő üzemben tartására, fenntartására, diagnosztizálására, karbantartására és javítására.

Ezen ismeretek megszerzésével képesek:

  • az elektromos meghajtású járművek területén megjelenő folyamatok átlátására, elemzésére, megszervezésére, megtervezésére, végrehajtására és irányítására; 
  • az összetett, többféle vizsgálati módszer összekapcsolásával megvalósuló elemzési folyamat, illetve az ahhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek megszervezésére, 
  • a racionális változatok kiválasztására, irányítására, figyelembe véve a gazdaságosság és a hatékonyság elveit is ezen a területen; 
  • e szakmai területen folyamatosan figyelemmel kísérni a változó jogi és technikai környezet tényezőit is; 
  • a szakmai területükön a hazai és nemzetközi tapasztalatok, eredmények feldolgozására és munkájukba való adaptálására.

E képességek alapján alkalmasak lesznek arra, hogy —–

  • a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására;
  • a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására;
  • a lehetőségek szerint helytálló bírálat, vélemény vagy ajánlás megfogalmazására, döntéshozatalára, következtetések levonására;
  • a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére;
  • a szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani a feladatokat;
  • önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére;
  • a műszaki, gazdasági, humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére;
  • rendszerszemléletű gondolkodásmód alapján komplex elemzésre, következtetésre és tervezésre;
  • integrált ismeretek alkalmazására az értékelés területén;
  • állapotfelmérések elvégzésére, feladatok komplex megtervezésére, irányítására, vezetésére és végrehajtására. 

Szakmai kompetenciák (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség)

Tudás

Rendszerszintű tudás a megszerzett ismeretek alkalmazásával, fejlesztésével, üzemeltetésével és szervizelésével kapcsolatban. Ismeri a témakörben alkalmazott szabványokat, előírásokat és ajánlásokat.

Képesség

Képes adott specifikációnak megfelelően tervezésére, kivitelezésre, mérésére, tesztelésére, hibakeresésére és hibaelhárításra és a rendszerek minősítésére.

Attitűd

Folyamatosan követi az adott szakmai terület fejlődését, folyamatosan fejleszti tudását és képes adott szakmai csapatban dolgozni. Mindezen tulajdonságok mellett fontos a kreativitás és a precizitás.

Autonómia és felelősség

Egyéni döntőképesség, fokozott felelősségtudat, széles áttekintőképesség, önálló problémamegoldó képesség és csapatban történő munka képessége.