Hogyan és mennyit írjak?

A TDK-dolgozat tartalmára vonatkozó általános tanácsok:

·  A TDK-dolgozat nem doktori disszertáció, tehát nem kell önálló, eredeti tudományos téziseket tartalmaznia.

·  Ehelyett egy, a szakmában használatos, vagy éppen új kutatási módszer egyéni problémán történő alkalmazását célszerű elvégezni.

·  Elképzelhető bizonyos tudományos (kutatási, matematikai, statisztikai) módszerek a hazai és nemzetközi gyakorlatban történő alkalmazásának összehasonlítása is, egy vagy több konkrét példán bemutatva (önálló mérési, számítási munka, modellezés stb.).

A formai követelményeket a következők szerint foglalhatjuk össze:

·  Címlap: A címlapon tüntessük fel az Egyetem, a Kar és a témát adó Intézet nevét, továbbá a szerző(k) és a konzulens(ek) nevét, a munka pontos címét és készítésének dátumát (év és hónap).

·  Tartalomjegyzék: A tartalomjegyzéket közvetlenül a címlap után célszerű elhelyeznünk, a fő- és alfejezeteket megszámozva, oldalszámok feltüntetésével soroljuk fel benne. Amennyiben dolgozatunkban ábrákat és táblázatokat is elhelyeztünk, ábra- illetve táblázatjegyzéket is készíthetünk a tartalomjegyzék után.

·  Bevezetés: Dolgozatunk elejére írjunk egy rövid (legfeljebb egy oldalas) bevezetést, melyben összefoglaljuk munkánk lényegét (megindokoljuk a témaválasztást, vázoljuk a dolgozat szerkezetét stb.). Elegáns, ha megemlítjük benne mindazokat, akik munkánkban bármilyen módon segítettek.

·  Fejezetek: Az egyes fejezetek mondanivaló szerint legyenek csoportosítva, egy általános bevezetés (az adott probléma, helyszín, módszer stb. bemutatása, a nemzetközi irodalomra való kitekintés) után a konkrét munka leírása (önállóan elvégzett mérés, számítás, vizsgálat, becslés stb.), végül a kapott eredmények felsorolása következzen.

·  Következtetések, megjegyzések: A dolgozat végén lényeges, hogy kapott eredményeinkből levonjuk a megfelelő következtetéseket. Mivel azonban kutatási munkánk behatárolt, azaz csak néhány szempontú vizsgálatot elvégzését tette lehetővé, célszerű megjegyzésekkel ismertetnünk, hogy mit nem vizsgáltunk, illetve eredményeinkből mire nem lehet következtetni. Hasznos lehet az általunk kapott végeredményeket más módszerekkel nyert, vagy a szakirodalomból vett paraméterekkel összehasonlítani.

·  Irodalomjegyzék: A dolgozatunkhoz felhasznált összes irodalmat fel kell sorolnunk, célszerűen az alábbi módon: [sorszám] a szerző(k) neve (Családnév, Vezetéknév – utóbbi esetleg, főleg több szerző esetén rövidítve); (évszám) – ha több forrás is származik ugyanattól a szerzőtől; Az idézett munka teljes címe (idegennyelvű forrás esetén annak jelentése is); Az idézett munka forrása (könyv, újság stb. címe, évfolyamszám, stb.); A kiadó neve vagy a kiadás helye (város); A kiadás dátuma (év, hónap); az idézett anyag hossza (oldalak száma vagy “-tól -ig” oldalszám). A dolgozat szövegében az irodalomjegyzékben megadott sorszámra kell hivatkozni, pl. “… Hallgató Bálint szerint [17] …”). Az irodalomkutatás a TDK munkának meghatározó része (külön pontozási szempont), ezért fontos, hogy az irodalomjegyzéket és a hivatkozásokat szabályosan készítsük el. Kerüljük az irodalomjegyzék formális felduzzasztását! Csak annyi szakirodalmat szerepeltessünk az irodalmjegyzékben, amennyit ténylegesen fel is használtunk, és ezek mindegyikére legyen legalább egy konkrét hivatkozás a szövegben.

·  Melléklet: Dolgozatunk minden olyan elemét (fényképek, számítógépes futtatási eredmények stb.), amely mérete vagy tartalma miatt dolgozatunk egységes szerkezetét megtörné, vagy nem tartozik szorosan a témához, célszerű a munka végén, Melléklet formájában bemutatni.

·  Fejléc és lábléc: Legfontosabb eleme, ami semmiképpen sem hiányozhat – az oldalszám. Ezen kívül fel lehet tüntetni a szerző(k) nevét, a munka vagy a fejezetek címét, az Egyetem, a Kar vagy a konzultáló Intézet nevét.

Összességében, egy jól megszerkesztett TDK-dolgozatnak nem kell többnek lennie 20-30 gépelt oldalnál. Célszerű jól értelmezhető, önálló címmel és számmal rendelkező ábrákat és táblázatokat készíteni, melyek később az előadás során is bemutathatók.

---

Tanácsok az előadáshoz

Az előadás ideje és tartalma:

Egy TDK-munka bemutatásához a szerző(k)nek rendszerint 20 perc áll rendelkezésére. Feltételezve, hogy az előadás nyomán kérdések is felmerülnek, célszerű eleve 15 percre tervezni. Ez elsőre talán bőven elegendőnek tűnik, a tapasztalatok szerint azonban az előadó csak jó felkészülés esetén fér bele ebbe az időbe.

A 15 perces előadás során az alábbiakat kell röviden és világosan bemutatni a hallgatóságnak:

·  A dolgozat témája és a témaválasztás indoklása [kb. 2 perc];

·  Kiindulási szempontok, adatok, statisztikák, nemzetközi szakirodalmi kitekintés [kb. 3 perc];

·  Az elvégzett tudományos munka (nem az elméleti alapok bemutatása, hanem az önállóan végzett kutatás, mérés stb.) [kb. 4 perc];

·  A kapott eredmények és használhatóságuk (elképzelhető, hogy egy részük nem használható, ezeket sem kell eltitkolni) [kb. 4 perc];

·  Konklúzió, megjegyzések [kb. 2 perc].

Előkészületek:

·  Az előadáshoz prezentációs anyagot (számítógépes PPT-bemutató vagy írásvetítő fólia) kell készíteni Figyelem! 10 fólia vagy 12-13 PPT-kocka bemutatásánál többre nincsen idő!

·  Kötelező lapok a prezentációban:

• Címlap: Dolgozat címe, szerző(k) neve, konzulens(ek) neve, Egyetem, Kar, Intézet neve, előadás dátuma
• Második lap: Témavázlat, bevezetés
• Utolsó előtti lap: összefoglalás, konklúzió
• Utolsó lap: “Köszönöm a figyelmet!” szöveg nagy betűkkel.
  (Ez csak PPT-bemutatónál kell, fólia esetén elég szóban mondani.)

·  A fóliákon legalább 20-as vagy 22-es nagyságú, BOLD betűket alkalmazzunk! Ennél kisebb szöveg az előadóterem hátsó soraiból nem látható, jogos reklamációt válthat ki a hallgatóságból, ami zavarja az előadást.

·  Készítsünk egyértelmű, jól áttekinthető és sokatmondó ábrákat, táblázatokat. Ne felejtkezzünk meg a helyes betűnagyságról (kivételesen 18-as betű is használható, kisebb azonban semmiképpen sem). Kerüljük a felesleges, tudományoskodó jelöléseket (pl. egysoros oszlopdiagram sose legyen 3 dimenziós!).

·  A mondanivalónk vázlatát, a kezdő és záró mondatokat le kell írni. A vázlatban alkalmazzunk tőszavakat, semmiképpen sem mondatokat. Világosan jelezzük magunknak (pl. számozással) az összetartozó részeket. A vázlatot A5 formátumú papírlapra írjuk (az A4 papír túl nagy, így áttekinthetetlen, sőt a teteje könnyen lehajlik).

·  Előadásunkat többször gyakoroljuk el, lehetőleg megkérve valakit, hogy hallgassa azt végig. A próba során kiderül, hogyan használjuk ki a rendelkezésünkre álló 15 percet, érthetően és világosan beszélünk-e, illetve eljut-e mondanivalónk a hallgatósághoz. Egy független hallgató sokat segíthet az esetleges hibák korrigálásában.

·  Kézzel írt vázlatunkat sokszor olvassuk át, hogy vizuálisan is rögzüljenek a rajta szereplő jelölések, megjegyzések.

·  A következőket készítsük elő az előadáshoz: sorrendbe állított fóliák, előadásvázlat, mutatópálca vagy lézerpointer, alkoholos filc (ha netán javítani kell a fólián).

Az előadás során:

·  Helyezzünk egy órát számunkra jól látható helyre, és figyeljük, hogy a 15 percet ne beszéljük túl.

·  Beszéljünk hangosan és artikuláltan. Nincs rosszabb egy érthetetlenül motyogó, halk előadónál.

·  Kezdjük előadásunkat bátran és határotzottan. Az előre leírt kezdő és záró mondatokat nyugodtan olvassuk fel (például: “Jó napot kívánok, Hallgató Bálint harmadéves hallgató vagyok, előadásom címe: Modern költők lelkivilága aszály idején” és “Köszönöm a figyelmüket, ha kérdésük van, örömmel válaszolok.”).

·  A mutatópálcával vagy lézerrel csak a vászonra mutassunk, és mindig ellenőrizzük, hogy a feltett fólia egésze látható-e.

·  A fóliák sorrendjét őrizzük meg, hogy a kérdések során könnyen újra feltehessük. Vigyázzunk, hogy az írásvetítő ventillátora ne fújja el és keverje össze papírjainkat.

·  A fóliákon nem szereplő, de lényeges adatot felírhatjuk a táblára.

·  Merjünk rövid kitérőt tenni, egy személyes élményt, érdekes (netán tréfás) történetet elmondani. Ez oldhatja bennünk a feszültséget, előadásunk pedig nem lesz monoton vagy száraz.

·  A kérdésektől ne féljünk. A kérdések a hallgatóság érdeklődésének mutatói. Csak a témánkkal kapcsolatos kérdésekre válaszoljunk bővebben. Ha egy kérdést nem tudunk megválaszolni, nyugodtan indokoljuk meg, hogy miért (mert pédául nem volt időnk, lehetőségünk stb. az adott témát megvizsgálni).

·  Előadásunk végén töröljük le a táblát, és hagyjunk rendet a következő előadó számára.

---

Az írott dolgozatok bírálati szempontjai
(max. 45 pont)

A dolgozat szerkesztése, stílusa (max. 10 pont)
 

2 pont	Ha a dolgozat nehezen áttekinthető, kivitele nem a kiírásnak megfelelő, több hibával szerkesztett munka.
5 pont	Ha a dolgozat nehézkes, körülményes, de gondosan kidolgozott.
8 pont	Ha a dolgozat megfelelő stílusú és összeállítású, esetleg apróbb figyelmetlenségből eredő hibákkal.
10 pont	Ha a dolgozat jól tagolt, gördülékeny stílusú, gyakorlatilag hibamentes munka.

A téma irodalmának feldolgozása (max. 5 pont)
 

1 pont	Ha a dolgozat csak tankönyvek, kézikönyvek, és alapvető segédkönyvekre hivatkozik, vagy az irodalmi hivatkozások formálisak.
2 pont	Ha a dolgozat a vonatkozó irodalmat nagyrészt tartalmazza, de nem dolgozza fel alaposan.
4 pont	Ha a dolgozat főleg a hazai irodalmat dolgozza fel, és megfelelően értékeli.
5 pont	Ha a dolgozat a téma hazai és külföldi irodalmát széleskörűen tanulmányozza, és jól elemzi.

A téma kidolgozásának színvonala (max. 10 pont)
 

2 pont	Ha a kutatási módszer kifogásolható, az adott körülmények között megfelelőbbet is választhatott volna.
5 pont	Ha a módszer, vagy mérési eljárás jól ismert, de alkalmazása komoly felkészültséget igényel.
8 pont	Ha a módszer, vagy mérési eljárás korszerű, megbízható, eredményes, reprodukálható munkát garantál.
10 pont	Ha a módszert, vagy mérési eljárást eredeti elgondolások alapján helyesen továbbfejleszti, esetleg a feladat megoldásához újszerű eszközöket is készít.

Az eredmények értékelése (max. 10 pont)
 

2 pont	Ha a dolgozat csak a munka eredményeit közli.
5 pont	Ha a dolgozat az eredményeket értékeli ugyan, de ez részben megalapozatlan vagy téves.
8 pont	Ha a dolgozat a munka eredményeit jól értékeli, de ez nem teljes.
10 pont	Ha az eredmények értékelése helyes, megalapozott, kellően bizonyított, irodalmi adatokkal összehasonlítva a továbbfejlesztésre is utal.

Az eredmények korszerűsége, fontossága, gyakorlati alkalmazhatósága
(max. 10 pont)
 

2 pont	Ha a dolgozat eredménye, elméleti következtetései nem öncélúak, de a gyakorlat számára közvetlenül nem használhatók fel.
5 pont	Konkrét gyakorlati feladatot eredményesen dolgoz fel.
8 pont	Ha a dolgozat új konstrukciós, tervezési, technológiai vagy vizsgálati eljárást, illetve annak egy részét dolgozza ki, amely a gyakorlatban hasznosítható, a dolgozat elméleti eredményei a gyakorlatban közvetlenül hasznosíthatók.
10 pont	Ha a dolgozat új tervezési, technológiai, konstrukciós vagy vizsgálati eljárást dolgoz ki, vagy elméleti eredményeinek közvetlen gyakorlati felhasználásáról számol be, amely jelentős társadalmi, vagy ipari hasznossággal bír.

---

A szóbeli előadások bírálati szempontjai
(max. 30 pont)

Az előadás felépítése, stílusa, gazdálkodás az idővel (max. 10 pont) Kifejti-e érthetően, világosan mondanivalója lényeget? Mennyire felkészült az előadó, megszerkesztette-e mondanivalóját, és előadását szabadon adja-e elő? Időigény szempontjából helyesen építette-e fel előadását, betartotta-e a rendelkezésre álló időt?

Egyetemi TDK-n: 15-20 perc
Országos TDK-n: szigorúan max. 15 perc

Az előadás technikai előkészítettsége, szemléltetőeszközök alkalmazása és használata (max. 5 pont) Gondoskodott-e megfelelő szemléltetésről? Megfelelő biztonsággal kezeli-e a szemléltető anyagot? Kihasználta-e a témában rejlő lehetőségeket?

Az eredmények értékelése, bemutatása, az előadó tárgyi tudása
(max. 10 pont) Értékeli-e saját eredményeit, meghatározza-e az elvégzett munka helyét az adott kutatási területen belül? Milyen mértékben uralja az előadott téma tudományterületének ismeretanyagát? Elkövet-e hibákat, tárgyi tévedéseket? Megfelel-e az előadás a szakmai szabatosság és a magyaros fogalmazás kívánalmainak?

Az előadó válaszadási és vitakészsége (max. 5 pont) Milyen az első reakciója a felmerült kérdésre? Magabiztos-e a válaszadás során? Érdemben válaszol a felmerült kérdésekre? Vita esetén meg tudja-e védeni korábbi állításait?