2026.04.23-án a Kandó Kar világítástechnikai szakmérnök hallgatói tanulmányi látogatáson vettek részt a Budapest Airport Nemzetközi Repülőtéren. A két intézmény között a kapcsolat már több, mint 20 éves és kevesen tudják, hogy a Kandó Kar dolgozói készítették azt a goniofotométert, melyet jelenleg is használ a repülőtér a világítótestjeik vizsgálatára. A Fénytechnikai részleg jelenlegi és volt dolgozói – akik között több volt Kandós is van – nemcsak színvonalas prezentációkkal készültek a meglehetősen speciálisnak mondható repülőtéri világítási rendszerekről, de lehetővé tették, hogy a hallgatóink beléphessenek olyan – a nagyközönség elől elzárt – területekre is, ahová még a média sem igen jut be.
Felejthetetlen élmény például a gurulóutakon gyalogosan sétálni a speciális világítótesteket szemlélve vagy beállni a bevezető fénysor alá, miközben a landoló gépek néhány méterrel felettünk közelítik meg a kifutópályát. Bár a tervezett program 4 és fél órás lett volna, a hallgatók szakmai érdeklődése és szűnni nem akaró kérdései miatt közel 6 órát töltöttünk ezen a nem szokványos helyszínen. Vendéglátóink pedig állták a sarat és nemcsak szaktudásukról, de vendégszeretetükről is tanúskodtak.
Megtudtuk, hogy a repülőtéri világítás 3 fő célt elégít ki:
- Tájékoztató jelzések a földön közlekedő gépek számára (pl. gurulóutak szélei, megállító és figyelmeztető jelzések).
- Térvilágítás a parkoló és guruló gépek részére. Itt kihívás, hogy szokatlanul nagy területeket kell megvilágítani sokszor korlátozott magasságú, adott pozíciókban elhelyezhető oszlopokról úgy, hogy mind a horizontális, mind a vertikális megvilágításoknak ki kell elégíteni az ICAO (International Civil Aviation Organization) elvárásait.
- Leszálló gépeket segítő jelzőfények: bevezető fények, landolási zóna fényei, villanó fénysor ködös időre, PAPI rendszer (Precision Approach Path Indicator), ami vizuálisan segít a pilótának eldönteni, hogy megfelelő ereszkedési szöggel közelíti-e meg a kifutópályát.
Magától értetődő, hogy a repülőtéren elsődleges a közlekedés biztonsága, így a világítási rendszer is ennek van alárendelve. A kifutópályába és gurulóutakba süllyesztett világítótesteknek például el kell viselniük a nagy sebességgel landoló gépek nekicsapódó kerekeit, miközben vagy minimálisan, vagy egyáltalán nem emelkedhetnek ki a talajból, és nem sérthetik meg a repülőgépek futóműveit. Ugyanakkor ezen világítótesteknek kellően nagy fényerősséggel és pontos színtani paraméterekkel kell rendelkezniük meghatározott tartományban, hogy a pilóták nagy távolságból is tévedésmentesen érzékelhessék a vizuális jelzéseket. Ez nagyon precíz beállítást és rendszeres ellenőrzést igényel az üzemeltető részéről. Ezért is vagyunk büszkék arra, hogy a Kandó által erre a célra készült eszközt a BUD Fénytechnika részlege ma is elégedettséggel használja.
A mai LED-mánia időszakában meglepő volt, hogy a repülőtereken (a parkoló területeket kivéve) ezek a fényforrások csak korlátozottan tudnak elterjedni, és ott még kitartanak a halogén izzók mellett. Ennek egyik oka a lámpatestek egyszerűsége, ami könnyű, gyors, jól szervezhető karbantartást tesz lehetővé.
A repülőtéri világítási rendszer villamos hálózata is egyedi. A nagy távolságok (akár 800 méteres szakaszok) miatti feszültségesést áramstabilizált, soros áramkörökkel valósítják meg úgy, hogy minden egyes világítótest csatoló transzformátoron keresztül kapcsolódik a gerincvezetékre. Így egy lámpatest meghibásodása esetén a többi zavartalanul üzemelhet. Elvárás továbbá a szünetmentes táplálás is, amit nem csak többirányú betáplálással, hanem kondenzátortelepek alkalmazásával is biztosítanak.
Ezen rövid beszámoló alapján is látszik, hogy a repülőtéri világítás tervezése, létesítése, mérése és üzemeltetése sajátos felkészítést kapott szakembereket igényel, melyhez az Óbudai Egyetem Kandó Kara kiváló hátteret tud biztosítani.
(Molnár Károly, Dr. Nádas József)
