Óbudai Egyetem
Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar
KÉPZÉSI PROGRAM
Budapest, 2017. szeptember 1.
A SZAK TANTERVE
1. Szak megnevezése:
villamosmérnöki (Electrical Engineering)
2. Képzési terület:
műszaki
3. A képzés nyelve:
magyar
4. Képzés munkarendje(i) és a képzési idő félévekben, kontaktórák száma:
- nappali tagozaton |
4 félév, |
1288 óra |
- levelező tagozaton |
4 félév |
412 óra |
5. Választható specializációk:
6. A fokozat megszerzéshez összegyűjtendő kreditek száma:
120 kredit
7. Végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
8. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:
523
9. Képzési cél:
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a villamos, elektronikus és számítástechnikai eszközökhöz, berendezésekhez és rendszerekhez kapcsolódó magas szintű természettudományos és specifikus műszaki ismeretek birtokában képesek új villamos, elektronikus és számítástechnikai rendszerek, berendezések és eszközök tervezésére, fejlesztésére és integrálására, a szakterületen fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, alap- és alkalmazott kutatási feladatok kidolgozásában való részvételre, tanulmányaik doktori képzés keretében való folytatására.
10. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák
a) Tudás:
1. ismeri a villamosmérnöki szakmához kötött természettudományos és műszaki elméletet és gyakorlatot, rendelkezik a megfelelő szintű manuális készségekkel;
2. ismeri a villamos területen alkalmazott anyagok fontosabb tulajdonságait, alkalmazási területeit;
3. ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait;
4. ismeri a vezetéshez kapcsolódó eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat;
5.rendelkezik a villamos területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel;
6.ismeri a villamos területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat,
7.ismeri a számítógépes modellezés és szimuláció villamos szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit;
8.a választott specializációtól függően az alábbiak közül egy vagy néhány:
− tervezői szintű ismeretekkel rendelkezik a villamos alkatrészek fejlesztése és a mikroelektronikai terén,
− ismeri analóg és digitális áramkörök analízisének, tervezésének és megvalósításának módszereit és eljárásait,
− ismeri a rendszermodellezést, a méréstervezést, az adat- és jelfeldolgozást,
− ismeri az irányítástechnikai eszközöket és rendszereket, valamint ezek tervezésének és üzemeltetésének elveit és módszereit,
− ismeri a híradástechnikai és az infokommunikációs rendszereket, valamint ezek tervezésének és üzemeltetésének elveit és módszereit,
− ismeri a villamos energiaellátás, -tárolás és –átalakítás folyamatát, tervezését és üzemeltetését,
− ismeri a főbb villamosipari anyagokat és technológiákat, valamint fejlesztésüket,
− átfogó ismeretekkel rendelkezik a számítógép-hardverekről és -szoftverekről, továbbá a számítógépek és számítógép-hálózatok alkalmazástechnikájáról,
− ismeri a beágyazott rendszerek, az elektronikai berendezések és a számítógépes rendszerek tervezését és analizálási módszereit,
− ismeri technológiai gépek és folyamatok illesztési és biztonsági funkcióit ellátó rendszereit, valamint ezek tervezésének elveit és módszereit,
− alkalmazásszintű ismerettel rendelkezik a kiválasztott szakterületen a tervezés, a fejlesztés, az integrálás, az üzembe helyezés, a gyártás, a minőségbiztosítás, az üzemeltetés, a szolgáltatás, valamint a karbantartás terén,
− ismeri a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség elvét és alkalmazását, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika területeket.
b) Képesség:
1. képes a villamos területen alkalmazott anyagok laboratóriumi vizsgálatára és elemzésére, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására;
2. képes a villamos rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információ feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására;
3. képes eredeti ötletekkel gazdagítani a villamos szakterület tudásbázisát;
4. képes integrált ismeretek alkalmazására az elektronikai és az elektrotechnikai berendezések és folyamatok, a villamosipari anyagok és technológiák, valamint a kapcsolódó gépészeti és informatika szakterületeiről;
5. képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére;
6. képes a műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére;
7. képes a villamos rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére;
8. képes a villamos rendszerek, technológiák és folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatatok megoldására.
c) Attitűd:
1. törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére;
2. törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait;
3. törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze;
4. munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására;
5. nyitottan áll az önművelést, önfejlesztést szolgáló szakmai továbbképzésekhez;
6. elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni;
7. új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni.
d) Autonómia és felelősség:
1. szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel;
2. felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezettudatosság terén;
3. döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal;
4. döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
11. A képzés főbb területei
Kredit pont |
|
Természettudományos ismeretek (20-35 kredit) |
22 |
Gazdasági és humán ismeretek(10-20 kredit) |
12 |
Kötelező szakmai ismeretek(15-35 kredit) |
30 |
Kötelezően választható szakmai ismeretek (specializációk) diplomamunkával együtt (40-60 kredit) |
50 |
Szabadon választható tárgyak (min. 6 kredit) |
6 |
Összesen: |
120 |
12. Kritériumkövetelmények
Szakmai gyakorlat:
Legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény, kreditértéke nulla.
13. Idegen nyelvi követelmények (a fokozatmegszerzéséhez)
A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen a villamosmérnöki szakterületen tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, valamint rendelkeznie kell szaknyelvi ismeretekkel.
14. Az ismeretek ellenőrzése
a) a szorgalmi időszakban tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv stb.) értékelésével, évközi jeggyel vagy aláírással,
b) a szorgalmi időszakban tett elővizsgával,
c) a vizsgaidőszakban tett vizsgával vagy szigorlattal és
d) záróvizsgával.
15. A záróvizsgára bocsátás feltételei
a) Végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése,
b) A bíráló által elfogadott diplomamunka.
A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – az idegen nyelvi követelmény teljesítése és a diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, valamint az előírt kreditet megszerezte.
16. A záróvizsga részei:
A záróvizsga a diplomamunka védéséből és a tantervben előírt tárgyakból tett szóbeli vizsgákból áll (felkészülési idő tantárgyanként legalább 30 perc), amelyet a hallgatónak egy napon, folyamatosan kell letennie.
A záróvizsgára összesen legalább 20 és legfeljebb 30 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot felölelő tantárgyak (tantárgycsoportok) jelölhetők ki.
A jelölt a vizsgát akkor kezdheti meg, ha a záróvizsga-bizottság diplomamunkáját legalább elégséges (2) minősítéssel elfogadta. Az elégtelen diplomamunka kijavításának feltételeit az illetékes intézet határozza meg.
17. A záróvizsga eredménye:
A diplomamunkára és a záróvizsga szóbeli részére kapott érdemjegyek – a záróvizsga tárgyak számát figyelembe vevő – súlyozott átlaga az alábbiak szerint:
Z =(SZD + Z1+Z2+…+Zm)/(1+m).
18. Oklevél kiadásának feltétele:
a) Sikeres záróvizsga,
b) Idegen nyelvi követelmény teljesítése.
19. Duális képzés lehetősége:
A duális képzés az egyetem nappali alapképzéséhez kapcsolódó, az egyetem és valamely cég (gazdasági társaság, vállalat, intézmény) valamint a hallgató szerződéses együttműködésében megvalósuló közös képzés a cég elvárásainak legjobban megfelelő szakemberek kibocsátása érdekében. A duális képzés feltételeit az egyetem és a cég, valamint a cég és a hallgató közötti szerződések tartalmazzák.
20. Kooperatív képzés lehetősége:
A kooperatív képzés az egyetem nappali munkarendű alapképzéséhez kapcsolódó, önkéntes kiegészítő gyakorlati modul, amelyben az egyetem és valamely gazdasági társaság, vállalat, intézmény együttműködnek annak érdekében, hogy az egyetemi hallgatók – a képzési célban megfogalmazottak szerint – szakmai gyakorlatot szerezzenek.
21. A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: -
22. Hatályba lépés dátuma: 2017. szeptember 1.
Budapest, 2017. szeptember 1.
Prof Dr. Vajda István
Dékán
1. Képzési cél:
A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik a villamos szakterülethez kapcsolódó magas szintű természettudományos és specifikus műszaki ismeretek birtokában képesek a specializációnak megfelelő rendszerek tervezésére, fejlesztésére, működtetésére és integrálására, a szakterületen kutatás-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.
A mesterképzési szakon, "Ipari felügyeleti és kommunikációs rendszerek" specializáción végzettek alkalmasak:
A mesterképzési szakon, "Villamosenergia-átalakítók, - tárolók és irányítástechnika" specializáción végzettek alkalmasak:
2. Képzési idő:
3. Megszerzendő kreditek száma: 120 kredit
4. Végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
5. A képzés főbb területei:
Kredit pont | |
Természettudományos alapismeretek (20-30 kredit) | 21 (22) |
Gazdasági és humán ismeretek (10-15 kredit) | 12 |
Szakmai törzsanyag (15-30 kredit) | 30 (29) |
Differenciált szakmai ismeretek (20-30 kredit) | 21 |
Szabadon választható tárgy (min. kredit) | 6 |
Diplomamunka (30 kredit) | 30 |
Összesen: | 120 |
6. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat időtartama 4 hét.
7. Nyelvi követelmények:
A mesterfokozat megszerzéséhez az egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szerint meghatározott idegen nyelvek valamelyikéből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
8. A képzés formái:
a) Nappali
b) Levelező
9. Az ismeretek ellenőrzése:
a) Évközi jegy
b) Vizsga
c) Záróvizsga
10. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
a) Végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése
b) A bíráló által elfogadott diplomamunka
A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letételének kivételével - teljesítette, és az előírt kreditet megszerezte.
11. A záróvizsga részei:
A záróvizsga a diplomamunka védéséből és a tantervben előírt tárgyakból tett szóbeli vizsgákból áll (felkészülési idő tantárgyanként legalább 30 perc), amelyet a hallgatónak egy napon, folyamatosan kell letennie.
12. A záróvizsga eredménye:
A diplomamunka és a záróvizsga szóbeli részére kapott érdemjegyek - a vizsgatárgyak számát figyelembe vevő - súlyozott átlaga az alábbiak szerint:
Z =(SZD + Z1+Z2+…+Zm)/(1+m).
13. Oklevél kiadásának feltétele:
14. Választható specializációk:
15. Hatálybalépés ideje: 2014. szeptember 1.
Budapest, 2014. június 16.
Prof. Dr. Vajda István
dékán