Konkrét hozzájárulásokat és felajánlásokat ígértek a Kandó képzéseinek támogatására ipari cégek a kar Ipari Fórumán, március 6-án. A találkozón több mint 50 vállalat képviselői vettek részt.

A Kandó Kar és jogelődeinek több mint 50 éves felsőoktatási tevékenysége során mindig fontos célkitűzés volt a gyakorlatorientált képzés, mely megvalósításában nagy szerepet vállaltak az ipari partnerek.

A kar 2020-ban kiemelt feladatának tartja az ipari kapcsolatok kiszélesítését, megerősítését, aktívabbá tételét. Ezek az együttműködések kiterjedhetnek a hallgatók gyakornoki foglalkoztatására, oktatási és kutatási-fejlesztési együttműködésekre, tárgyi és pénzügyi támogatásra, közös rendezvények szervezésére.

Az Ipari Fórumon elsőként Prof. Dr. Kovács Levente rektor ismertette az Óbudai Egyetem célkitűzéseit és a fejlesztési irányait. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Kandó 1969-es megalakulása óta mindig is jelentős szerepet játszott a cégek életében, a Kandó brandje a mai napig nagyon erős. Kiemelte, hogy az egyetemi stratégia fontos eleme az erőteljes ipari kapcsolatrendszer, amely élő támogatási hálót biztosít az egyetemnek. Ezen célok elérése érdekében hozták létre az ipari kapcsolatokért felelős rektorhelyettesi pozíciót.

Ezután Prof. Dr. Nádai László, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar dékánja mutatta be a kar új oktatási, stratégiai, együttműködési elképzeléseit, terveit.

Kiemelte, hogy olyan új típusú képzési programra van szükség, mely rövidebb képzési időt igényel, sokkal gyakorlatiasabb, több labororatóriumi foglalkozást és ipari környezetben való gyakorlatot tartalmaz, és amelynek egyértelmű célja a munkaerőpiac akut munkaerőhiányának enyhítése. Ez a képzési forma a villamos üzemmérnök képzés, melynek programját most dolgozzák ki.

Felhívta a figyelmet, hogy a képzés indulásához hiányzik a humánerőforrás, és az infrastruktúra, ezt a kettőt az egyetem és a kar saját erőből nem tudja megoldani.

Az oktatói humánerőforrás-hiány enyhítésére szolgálhatna egy olyan együttműködési szerződés az egyetem és az ipari partnerek között, amely rögzíti, hogy az egyes cégek szakemberei milyen témakörökben és milyen terjedelemben tudnának bizonyos tantárgyak óráinak megtartásában közreműködni - ismertette.

Az infrastruktúrával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a laboratóriumok eszközállománya elavult, és az alapozó tantárgyak eszközállományának felújítására az egyetem pillanatnyi anyagi helyzete nem ad lehetőséget. Megoldást jelenthetne, ha az ipar lehetőségek szerint eszközök átadásával támogatná a képzést.

Az együttműködés egy újabb gyümölcsöző területe lehet a képzés végén lévő szakmai tárgyak oktatásába való bekapcsolódás. A képzés ezen szakaszában már olyan nagy értékű eszközökre van szükség, melyek beszerzésére az egyetemnek nincs erőforrása. Itt megoldást jelenthet a cégekhez kihelyezett gyakorlat.

Nádai László azt reméli, hogy az említett területeken konstruktív együttműködés kezdődik, amely hozzásegít ahhoz, hogy olyan mérnökök kerüljenek ki az egyetem padjaiból, amilyenekre az iparnak szüksége van.

A Fórum első szakaszának végén Sándor Tamás, a Dékáni Hivatal vezetője a gyakornoki programokról tartott összefoglalót.

A rendezvény második részében a kar képviselői az ipari partnerekkel együtt közösen keresték az együttműködés hatékonyabbá tételének lehetőségeit, a kor igényeinek megfelelő, az ipar kihívásainak eleget tevő mérnökképzés irányait.

A jelenlévő több mint 50 cég képviselői számos kérdést tettek fel, és kifejezték együttműködési szándékukat. Kérték, hogy a konkrét hozzájárulások, felajánlások kidolgozásához a kar küldje meg számukra a műszer igényeket és az új üzemmérnöki tantervet.

Az Ipari Fórum hiánypótló feladatot látott el azáltal, hogy világosan feltárta a villamosmérnök-képzés helyzetét és megvilágította az együttműködés fontosságát, lehetséges területeit.

További képek a Facebook-on >>