"E"

Óbudai Egyetem

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar

 

KÉPZÉSI PROGRAM

 

Villamosmérnöki
mesterképzési szak

 

Budapest, 2017. szeptember 1.

 

A SZAK TANTERVE

 

1. Szak megnevezése:

villamosmérnöki (Electrical Engineering)

2. Képzési terület:

műszaki

3. A képzés nyelve:

magyar

4. Képzés munkarendje(i) és a képzési idő félévekben, kontaktórák száma:

- nappali tagozaton

4 félév,

1288 óra

- levelező tagozaton

4 félév

   412 óra

 

5. Választható specializációk:

  • Ipari felügyeleti és kommunikációs rendszerek nappali, levelező tagozaton
  • Villamosenergia-átalakítók, - tárolók és irányítástechnika nappali, levelező tagozaton

6. A fokozat megszerzéshez összegyűjtendő kreditek száma:

120 kredit

7. Végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

  • végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc) fokozat
  • szakképzettség: okleveles villamosmérnök
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Engineer

8. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:

523

9. Képzési cél:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a villamos, elektronikus és számítástechnikai eszközökhöz, berendezésekhez és rendszerekhez kapcsolódó magas szintű természettudományos és specifikus műszaki ismeretek birtokában képesek új villamos, elektronikus és számítástechnikai rendszerek, berendezések és eszközök tervezésére, fejlesztésére és integrálására, a szakterületen fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, alap- és alkalmazott kutatási feladatok kidolgozásában való részvételre, tanulmányaik doktori képzés keretében való folytatására.

10. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

a) Tudás:

1. ismeri a villamosmérnöki szakmához kötött természettudományos és műszaki elméletet és gyakorlatot, rendelkezik a megfelelő szintű manuális készségekkel;

2. ismeri a villamos területen alkalmazott anyagok fontosabb tulajdonságait, alkalmazási területeit;

3. ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait;

4. ismeri a vezetéshez kapcsolódó eszközöket és módszereket, a szakmagyakorláshoz szükséges jogszabályokat;

5.rendelkezik a villamos területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel;

6.ismeri a villamos területhez kapcsolódó információs és kommunikációs technológiákat,

7.ismeri a számítógépes modellezés és szimuláció villamos szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit;

8.a választott specializációtól függően az alábbiak közül egy vagy néhány:

−        tervezői szintű ismeretekkel rendelkezik a villamos alkatrészek fejlesztése és a mikroelektronikai terén,

−        ismeri analóg és digitális áramkörök analízisének, tervezésének és megvalósításának módszereit és eljárásait,

−        ismeri a rendszermodellezést, a méréstervezést, az adat- és jelfeldolgozást,

−        ismeri az irányítástechnikai eszközöket és rendszereket, valamint ezek tervezésének és üzemeltetésének elveit és módszereit,

−        ismeri a híradástechnikai és az infokommunikációs rendszereket, valamint ezek tervezésének és üzemeltetésének elveit és módszereit,

−        ismeri a villamos energiaellátás, -tárolás és –átalakítás folyamatát, tervezését és üzemeltetését,

−        ismeri a főbb villamosipari anyagokat és technológiákat, valamint fejlesztésüket,

−        átfogó ismeretekkel rendelkezik a számítógép-hardverekről és -szoftverekről, továbbá a számítógépek és számítógép-hálózatok alkalmazástechnikájáról,

−        ismeri a beágyazott rendszerek, az elektronikai berendezések és a számítógépes rendszerek tervezését és analizálási módszereit,

−        ismeri technológiai gépek és folyamatok illesztési és biztonsági funkcióit ellátó rendszereit, valamint ezek tervezésének elveit és módszereit,

−        alkalmazásszintű ismerettel rendelkezik a kiválasztott szakterületen a tervezés, a fejlesztés, az integrálás, az üzembe helyezés, a gyártás, a minőségbiztosítás, az üzemeltetés, a szolgáltatás, valamint a karbantartás terén,

−        ismeri a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség elvét és alkalmazását, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika területeket.

 

b) Képesség:

1. képes a villamos területen alkalmazott anyagok laboratóriumi vizsgálatára és elemzésére, a vizsgálati eredmények értékelésére és dokumentálására;

2. képes a villamos rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információ feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására;

3. képes eredeti ötletekkel gazdagítani a villamos szakterület tudásbázisát;

4. képes integrált ismeretek alkalmazására az elektronikai és az elektrotechnikai berendezések és folyamatok, a villamosipari anyagok és technológiák, valamint a kapcsolódó gépészeti és informatika szakterületeiről;

5. képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére;

6. képes a műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére;

7. képes a villamos rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására és azok továbbfejlesztésére;

8. képes a villamos rendszerek, technológiák és folyamatok minőségbiztosítására, méréstechnikai és folyamatszabályozási feladatatok megoldására.

c) Attitűd:

1. törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére;

2. törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait;

3. törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze;

4. munkája során vizsgálja a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és törekszik azok megvalósítására;

5. nyitottan áll az önművelést, önfejlesztést szolgáló szakmai továbbképzésekhez;

6. elkötelezett a magas színvonalú, minőségi munkavégzés iránt és törekszik e szemléletet munkatársai felé is közvetíteni;

7. új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni.

d) Autonómia és felelősség:

1. szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel;

2. felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság és környezettudatosság terén;

3. döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal;

4. döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.

11. A képzés főbb területei

 

Kredit pont

Természettudományos ismeretek (20-35 kredit)

22

Gazdasági és humán ismeretek(10-20 kredit)

12

Kötelező szakmai ismeretek(15-35 kredit)

30

Kötelezően választható szakmai ismeretek (specializációk) diplomamunkával együtt (40-60 kredit)

50

Szabadon választható tárgyak (min. 6 kredit)

6

Összesen:

120

 

12. Kritériumkövetelmények

Szakmai gyakorlat:

Legalább négy hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat, melynek további követelményeit a tanterv határozza meg. A szakmai gyakorlat kritérium követelmény, kreditértéke nulla.

13. Idegen nyelvi követelmények (a fokozatmegszerzéséhez)

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen a villamosmérnöki szakterületen tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges, valamint rendelkeznie kell szaknyelvi ismeretekkel.

14. Az ismeretek ellenőrzése

a) a szorgalmi időszakban tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv stb.) értékelésével, évközi jeggyel vagy aláírással,

b) a szorgalmi időszakban tett elővizsgával,

c) a vizsgaidőszakban tett vizsgával vagy szigorlattal és

d) záróvizsgával.

15. A záróvizsgára bocsátás feltételei

a) Végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése,

b) A bíráló által elfogadott diplomamunka.

A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – az idegen nyelvi követelmény teljesítése és a diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, valamint az előírt kreditet megszerezte.

16. A záróvizsga részei:

A záróvizsga a diplomamunka védéséből és a tantervben előírt tárgyakból tett szóbeli vizsgákból áll (felkészülési idő tantárgyanként legalább 30 perc), amelyet a hallgatónak egy napon, folyamatosan kell letennie.

A záróvizsgára összesen legalább 20 és legfeljebb 30 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot felölelő tantárgyak (tantárgycsoportok) jelölhetők ki.

A jelölt a vizsgát akkor kezdheti meg, ha a záróvizsga-bizottság diplomamunkáját legalább elégséges (2) minősítéssel elfogadta. Az elégtelen diplomamunka kijavításának feltételeit az illetékes intézet határozza meg.

17. A záróvizsga eredménye:

A diplomamunkára és a záróvizsga szóbeli részére kapott érdemjegyek – a záróvizsga tárgyak számát figyelembe vevő – súlyozott átlaga az alábbiak szerint:

Z =(SZD + Z1+Z2+…+Zm)/(1+m).

18. Oklevél kiadásának feltétele:

a) Sikeres záróvizsga,

b) Idegen nyelvi követelmény teljesítése.

19. Duális képzés lehetősége:

A duális képzés az egyetem nappali alapképzéséhez kapcsolódó, az egyetem és valamely cég (gazdasági társaság, vállalat, intézmény) valamint a hallgató szerződéses együttműködésében megvalósuló közös képzés a cég elvárásainak legjobban megfelelő szakemberek kibocsátása érdekében. A duális képzés feltételeit az egyetem és a cég, valamint a cég és a hallgató közötti szerződések tartalmazzák.

20. Kooperatív képzés lehetősége:

A kooperatív képzés az egyetem nappali munkarendű alapképzéséhez kapcsolódó, önkéntes kiegészítő gyakorlati modul, amelyben az egyetem és valamely gazdasági társaság, vállalat, intézmény együttműködnek annak érdekében, hogy az egyetemi hallgatók – a képzési célban megfogalmazottak szerint – szakmai gyakorlatot szerezzenek.

21. A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: -

22. Hatályba lépés dátuma: 2017. szeptember 1.

 

Budapest, 2017. szeptember 1.

Prof Dr. Vajda István
Dékán


"D"

VILLAMOSMÉRNÖKI MESTERSZAK TANTERVE

1. Képzési cél:

A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik a villamos szakterülethez kapcsolódó magas szintű természettudományos és specifikus műszaki ismeretek birtokában képesek a specializációnak megfelelő rendszerek tervezésére, fejlesztésére, működtetésére és integrálására, a szakterületen kutatás-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.

A mesterképzési szakon, "Ipari felügyeleti és kommunikációs rendszerek" specializáción végzettek alkalmasak:

  • a hálózatirányítási és felügyeleti rendszerek tervezésére, működtetésére,
  • üzleti, tervezési, szervezési, ellenőrzési döntések meghozatalára, a problémamegoldó technikák felhasználására, az infrastruktúra hálózatok kockázati tényezőinek megállapítására, a veszélyt elkerülő tervek kidolgozására,
  • ipari hálózat felügyeleti rendszerek működéselemzésére, analitikus, szimulációs és mérési módszerek használatára, tervezésére,
  • helytálló vélemény megfogalmazására, döntés-hozásra, következtetések levonására, a megoldandó problémák megértésére és megoldására,
  • ipari felügyeleti és kommunikációs rendszerek hatékony üzemeltetésének tervezésére,
  • a műszaki - gazdasági - humán erőforrások kezelésére,
  • komplex ipari hálózat felügyeleti rendszerek fejlesztésére, az elektronika-, hírközlés,- és információ technológia eszközeinek készségszintű használatára,
  • ipari felügyeleti rendszerek biztonságosságának analízisére és tervezésére,
  • üzletmenet-folytonossági tervek és katasztrófa-helyreállítási tervek készítésére,
  • szakmai kooperációra az alkalmazói környezet szakértőivel, ipari partnerekkel.

A mesterképzési szakon, "Villamosenergia-átalakítók, - tárolók és irányítástechnika" specializáción végzettek alkalmasak:

  • villamosenergia-átalakító és tároló rendszerek üzemeltetésére, működtetésére,
  • villamos energetika beágyazott rendszereinek tervezésére,
  • villamosenergia-átalakító és tároló rendszerek tervezésére, működéselemzésére, analitikus, szimulációs és mérési módszerek használatára,
  • helytálló vélemény megfogalmazására, döntés-hozásra, következtetések levonására, a megoldandó problémák megértésére és megoldására,
  • villamosenergia-átalakító és tároló rendszerek hatékony üzemeltetésének tervezésére,
  • a műszaki - gazdasági - humán erőforrások kezelésére,
  • komplex villamosenergia-átalakító és tároló rendszerek fejlesztésére, az elektronika-, és információ technológia eszközeinek készségszintű használatára,
  • villamosenergia-átalakító és tároló rendszerek biztonságosságának analízisére és tervezésére,
  • üzletmenet-folytonossági tervek és katasztrófa-helyreállítási tervek készítésére,
  • szakmai kooperációra az alkalmazói környezet szakértőivel, ipari partnerekkel.

2. Képzési idő:

  • nappali tagozaton 4 félév, összesen 1288 óra
  • levelező tagozaton 4 félév, összesen 412 óra

3. Megszerzendő kreditek száma: 120 kredit

4. Végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

  • végzettségi szint: mesterfokozat (magister,master; rövidítve: MSc)
  • szakképzettség: okleveles villamosmérnök
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Engineer

5. A képzés főbb területei:

  Kredit pont
Természettudományos alapismeretek (20-30 kredit) 21 (22)
Gazdasági és humán ismeretek (10-15 kredit) 12
Szakmai törzsanyag (15-30 kredit) 30 (29)
Differenciált szakmai ismeretek (20-30 kredit) 21
Szabadon választható tárgy (min. kredit) 6
Diplomamunka (30 kredit) 30
Összesen: 120

6. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat időtartama 4 hét.

7. Nyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez az egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szerint meghatározott idegen nyelvek valamelyikéből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

8. A képzés formái:

a) Nappali
b) Levelező

9. Az ismeretek ellenőrzése:

a) Évközi jegy
b) Vizsga
c) Záróvizsga

10. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

a) Végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése

b) A bíráló által elfogadott diplomamunka

A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letételének kivételével - teljesítette, és az előírt kreditet megszerezte.

11. A záróvizsga részei:

A záróvizsga a diplomamunka védéséből és a tantervben előírt tárgyakból tett szóbeli vizsgákból áll (felkészülési idő tantárgyanként legalább 30 perc), amelyet a hallgatónak egy napon, folyamatosan kell letennie.

12. A záróvizsga eredménye:

A diplomamunka és a záróvizsga szóbeli részére kapott érdemjegyek - a vizsgatárgyak számát figyelembe vevő - súlyozott átlaga az alábbiak szerint:

Z =(SZD + Z1+Z2+…+Zm)/(1+m).

13. Oklevél kiadásának feltétele:

  • Sikeres záróvizsga
  • Nyelvi követelmény teljesítése

14. Választható specializációk:

  • Ipari felügyeleti és kommunikációs rendszerek
  • Villamosenergia-átalakítók, - tárolók és irányítástechnika

15. Hatálybalépés ideje: 2014. szeptember 1.

Budapest, 2014. június 16.

Prof. Dr. Vajda István
dékán