"E"

Óbudai Egyetem

Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar

 

 

KÉPZÉSI PROGRAM

 

Villamosmérnöki
alapképzési szak

 

Budapest, 2017. szeptember 1.

 

A SZAK TANTERVE

 

1. Szak megnevezése:

Villamosmérnöki szak (Electrical Engineering)

2. Képzési terület:

műszaki

3. A képzés nyelve:

magyar

4. Képzés munkarendje(i) és a képzési idő félévekben, kontaktórák száma:

- nappali tagozaton
(testnevelés és nyelvi óra nélkül)

7 félév, összesen

2490 óra

- levelező tagozaton

7 félév összesen

844 óra

- távoktatási tagozaton

7 félév összesen

580 óra

 

5. Választható specializációk:

  • Automatizálási,                                  nappali. levelező, távoktatás tagozaton
  • Infokommunikációs technológiák,    nappali, levelező, távoktatás tagozaton
  • Információ-technológia                     nappali tagozaton (Alba Regia Műszaki karon)
  • Mikroelektronika és technológia,      nappali, levelező tagozaton
  • Műszer-automatizálás                        nappali, levelező tagozaton
  • Villamos-energetika                           nappali, levelező, távoktatás tagozaton

 

6. A fokozat megszerzéshez összegyűjtendő kreditek száma:

210 kredit

7. Végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

  • végzettségi szint: alap- (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
  • szakképzettség: villamosmérnök
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Engineer

8. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása:

523

9. Képzési cél:

A képzés célja villamosmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén villamosmérnöki feladatok ellátására képesek. Ennek megfelelően az alapfokozatú villamosmérnök szakképzettség birtokában közreműködhetnek villamos és elektronikus eszközök, berendezések, összetett rendszerek és létesítmények tervezésében, ezek gyártása és üzemeltetése során bemérési, minősítési, ellenőrzési feladatokat oldhatnak meg, részt vehetnek üzembe helyezésükben, illetve villamosmérnöki ismereteket igénylő üzemeltetői, szolgáltatói, szervizmérnöki, termékmenedzseri, továbbá ezekhez kapcsolódó irányítói feladatokat láthatnak el. A képzésben résztvevők a szakon belül egy szűkebb szakmai területen (specializációban) alkotó mérnöki munkára készülnek fel. Felkészültek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatására.

10. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

A villamosmérnök

a) tudása

-       Ismeri a villamosmérnöki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.

-       Ismeri a villamosmérnöki szakterület legfontosabb elméleteit, összefüggéseit és ezek terminológiáját.

-       Ismeri a villamosmérnöki szakterület ismeret- és tevékenységrendszerének alapvető tényeit, határait, korlátait.

-       Ismeri a villamosmérnöki szakterületen használt tervezési elveket.

-       Ismeri a villamos szakterületen alkalmazott anyagokat, azok előállítását és alkalmazásuk feltételeit.

-       Ismeri az elektronika, az infokommunikáció, az irányítástechnika, az elektronikai technológia és a villamos energetika alapvető tervezési elveit, módszereit és eljárásait. 

-       Ismeri a villamos szakterületen használt berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit.

-       Ismeri a villamos szakterületen használatos mérési eljárásokat, azok eszközeit, műszereit, mérőberendezéseit.

-       Ismeri a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai területek elvárásait, követelményeit, a környezetvédelem vonatkozó előírásait.

-       Ismeri a villamos szakterülethez szervesen kapcsolódó logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági szakterületek alapjait, azok határait és követelményeit.

-       Ismeri a villamosmérnöki szakterület tanulási, ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.

b) képességei

-       Képes elektronikai alkatrész- és mikroelektronikai ismereteire is alapozva analóg és digitális áramkörök rutinszerű tervezésére és kivitelezésére.

-       Képes elektronikai berendezések és rendszerek tervezésére, analizálására, hibajavítására.

-       Képes alapvető hardver és szoftver ismereteit felhasználva számítógépek kezelésére és programozására.

-       Képes a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására.

-       Képes főbb villamosipari anyagok és technológiák felhasználását igénylő feladatok megoldására.

-       Képes irányítástechnikai eszközök alkalmazására.

-       Képes a villamosenergia-ellátás, -tárolás és -átalakítás folyamatához kapcsolódó feladatok megoldására.

-       Képes alapvető híradástechnikai és infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó feladatok megoldására.

-       Képes alkalmazás szintű ismeretei felhasználásával a kiválasztott specializációban mérnöki feladatok megoldására (tervezés, fejlesztés, üzembe helyezés, üzemeltetés, szolgáltatás, karbantartás).

-       Képes munkavédelmi feladatok megoldására.

-       Alkalmazni tudja a villamos gyártmányokhoz és gyártmányfejlesztésekhez kapcsolódó számítási, modellezési elveket és módszereket.

-       Képes értelmezni és jellemezni a villamos rendszerek szerkezeti egységeinek, elemeinek felépítését, működését, az alkalmazott rendszerelemek kialakítását és kapcsolatát.

-       Képes alkalmazni a villamos rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó műszaki előírásokat, a villamos berendezések beállításának, üzemeltetésének elveit és gazdaságossági összefüggéseit.

-       Képes irányítani és ellenőrizni a szaktechnológiai gyártási folyamatokat, a minőségbiztosítás és minőségszabályozás elemeit szem előtt tartva.

-       Képes a meghibásodások diagnosztizálására, az elhárítási műveletek kiválasztására.

-       Képes az IKT eszközök használatára.

-       Képes alkalmazni a szakterület tanulási, ismeretszerzési és adatgyűjtési módszereit.

-       Képes a szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmának feldolgozására magyar és idegen nyelven, és annak mérnöki feladatokra való felhasználására.

-       Képes arra, hogy szakterületének megfelelően, szakmailag adekvát módon, szóban és írásban kommunikáljon anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

-       Gyakorlati tevékenységekelvégzéséhez megfelelő kitartással rendelkezik.

c) attitűdje

-       A megszerzett villamosmérnöki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.

-       Nyitott és fogékony a szakterületével kapcsolatos új, korszerű és innovatív eljárások, módszerek alkalmazására.

-       Betartja a munkavégzés és munkavállalás jogi szabályrendszerét.

-       Elkötelezett a minőségi követelmények betartására és betartatására.

-       Betartja és betartatja a szakterületéhez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai követelményeket, törekszik arra, hogy önképzése a villamosmérnöki szakterületen folyamatos és szakmai céljaival megegyező legyen.

-       Törekszik arra, hogy feladatainak megoldása, vezetési döntései az irányított munkatársak véleményének megismerésével, lehetőleg együttműködésben valósuljon meg.

-       Megosztja tapasztalatait munkatársaival.

-       Törekszik a jogkövető magatartásra és az etikai szabályok figyelembe vételére.

-       Elkötelezett az egészség- és biztonságkultúra, az egészségfejlesztés iránt.


d) autonómiája és felelőssége

-       Önállóan képes szakterületén átfogó, megalapozó szakmai kérdések értelmezésére.

-       Villamosmérnöki feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns probléma-megoldási módszereket.

-       Irányítás mellett közreműködik a műszaki szakterület szakembereivel adott projekt megvalósításában.

-       Felelősséget vállal szakmai döntéseiért, az általa, valamint irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.

-       A műszaki szakterületen képesítésének megfelelően önirányító és irányító.

-       Munkahelyi vezetőjének útmutatása alapján irányítja a rábízott személyi állomány munkavégzését, felügyeli a gépek, berendezések üzemeltetését.

-       Figyel beosztottjai szakmai fejlődésének előmozdítására, ilyen irányú törekvéseik kezelésére és segítésére.

-       Értékeli a beosztottak munkavégzésének hatékonyságát, eredményességét és biztonságosságát.

11. A képzés főbb területei:

 

Kredit pont

Természettudományos ismeretek (40-50 kredit)

40

Gazdasági és humán ismeretek (14-30 kredit)

16

Villamosmérnöki szakmai ismeretek (70-105 kredit)

70

Választható specializációk tárgyai (min.40 kredit)

59

Szabadon választható tárgyak (10 kredit)

10

Szakdolgozat (15 kredit)

15

Összesen:

210

 

12. Kritériumkövetelmények:

Testnevelés:Minden nappali munkarendű alapképzésben résztvevő hallgatónak két félév Testnevelés teljesítése kritériumkövetelmény. A tárgy a mintatantervi 2. és 3. félévben kerül meghirdetésre heti 2 óra terheléssel.

Idegen nyelven teljesítendő tárgyak:Minden nappali munkarendű – magyar képzési nyelvű - alapképzésben résztvevő hallgatónak kritériumtárgyként fel kell vennie két, az egyetem által meghirdetett, angol vagy német nyelvű szakmai kurzust, és teljesítenie kell az arra előírt számonkérést. Amennyiben a hallgató a kritériumtárgyat nem angol nyelven teljesítette, úgy igazolnia kell angol alapfokú nyelvtudását, a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

Szaknyelvi követelmények:

A kritériumtárgy sikeres teljesítését elősegítő szaknyelvi kurzus felvételének feltétele:

a) alapfokú B1 típusú komplex nyelvvizsga

b) szintfelmérő vizsga teljesítése

Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény.

13. Idegen nyelvi követelmények (a fokozatmegszerzéséhez):

Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

14. Az ismeretek ellenőrzése

a) a szorgalmi időszakban tett írásbeli vagy szóbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve otthoni munkával készített feladat (terv, mérési jegyzőkönyv stb.) értékelésével, évközi jeggyel vagy aláírással,

b) a szorgalmi időszakban tett elővizsgával,

c) a vizsgaidőszakban tett vizsgával vagy szigorlattal és

d) záróvizsgával.

15. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

a) Végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése,

b) A bíráló által elfogadott szakdolgozat

A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – az idegen nyelvi követelmény teljesítése és a szakdolgozat elkészítése kivételével – teljesítette, valamint az előírt kreditet megszerezte.

16. A záróvizsga részei:

A záróvizsga a szakdolgozat védéséből és a tantervben előírt tárgyakból tett szóbeli vizsgákból áll (felkészülési idő tantárgyanként legalább 30 perc), amelyet a hallgatónak egy napon, folyamatosan kell letennie.

A záróvizsgára összesen legalább 20 és legfeljebb 30 kreditpontnak megfelelő ismeretanyagot felölelő tantárgyak (tantárgycsoportok) jelölhetők ki.

A jelölt a vizsgát akkor kezdheti meg, ha a záróvizsga-bizottság szakdolgozatát legalább elégséges (2) minősítéssel elfogadta. Az elégtelen szakdolgozat kijavításának feltételeit az illetékes intézet határozza meg.

17. A záróvizsga eredménye:

A szakdolgozatra és a záróvizsga szóbeli részére kapott érdemjegyek – a záróvizsga tárgyak számát figyelembe vevő – súlyozott átlaga az alábbiak szerint:

Z =(SZD + Z1+Z2+…+Zm)/(1+m).

18. Oklevél kiadásának feltétele:

a) Sikeres záróvizsga,

b) Idegen nyelvi követelmény teljesítése.

19. Duális képzés lehetősége:

A duális képzés az egyetem nappali alapképzéséhez kapcsolódó, az egyetem és valamely cég (gazdasági társaság, vállalat, intézmény) valamint a hallgató szerződéses együttműködésében megvalósuló közös képzés a cég elvárásainak legjobban megfelelő szakemberek kibocsátása érdekében. A duális képzés feltételeit az egyetem és a cég, valamint a cég és a hallgató közötti szerződések tartalmazzák.

20. Kooperatív képzés lehetősége:

A kooperatív képzés az egyetem nappali munkarendű alapképzéséhez kapcsolódó, önkéntes kiegészítő gyakorlati modul, amelyben az egyetem és valamely gazdasági társaság, vállalat, intézmény együttműködnek annak érdekében, hogy az egyetemi hallgatók – a képzési célban megfogalmazottak szerint – szakmai gyakorlatot szerezzenek.

21. A képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: -

22. Hatályba lépés dátuma: 2017. szeptember 1.

Budapest, 2017. szeptember 1.

Prof. Dr. Vajda István

Dékán


"D"

VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK TANTERVE

1. Képzési cél:

Villamosmérnökök képzése, akik rendelkeznek a szak gyakorlati műveléséhez szükséges általános műveltséggel, műszaki intelligenciával, természettudományi, humán és gazdasági, műszaki alapismeretekkel, valamint a korszerű ipar igényeinek megfelelő magas szintű szakismeretekkel. A szakon belül egy szűkebb szakmai területen (ezt nevezzük specializációnak) elsajátított ismeretek, gyakorlati foglalkozásokon szerzett jártasságok, készségek birtokában alkalmasak a végzettek az alkotó mérnöki munkára. A villamosmérnökök tanulmányaik és egyéni szakmai érdeklődésüknek megfelelően a (mikro)elektronika, az infokommunikációs technológiák, a mérés- és műszertechnika, az automatizálás, a villamosenergetika valamint a számítástechnika területén

  • berendezéseket, rendszereket terveznek,
  • ezek gyártásában bemérő, minősítő, ellenőrző feladatköröket látnak el,
  • részt vesznek üzembe-helyezésükben, üzemeltetésükben, illetve
  • szervizmérnöki, termékmenedzseri, stb. feladatokat végezhetnek.

2. Képzési idő:

- nappali tagozaton
(testnevelés és nyelvi óra nélkül)
7 félév, összesen 2324 óra
- levelező tagozaton 7 félév összesen 844 óra
- távoktatási tagozaton 8 félév összesen 580 óra

3. Megszerzendő kreditek száma: 210 kredit

4. Végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

  • végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)
  • szakképzettség: villamosmérnök
  • a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Electrical Engineer

5. A képzés főbb területei:

 

Kredit pont

Természettudományos alapismeretek (40-50 kredit)

40

Gazdasági és humán ismeretek (16-30 kredit)

16

Szakmai törzsanyag

(70-103 kredit)

70

Differenciált szakmai ismeretek (48-56 kredit)

szakirányú közös ismeretek

szakirányban választható modul ismeretek

 

30

29

Szabadon választható tárgy (10 kredit)

10

Szakdolgozat (15 kredit)

15

Összesen:

210

6. Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat időtartama 6 hét.

7. Testnevelés:

A nappali szakon kritérium tárgy, mely a 2. és 3. félévben kerül meghirdetésre heti 2 órában.

8. Nyelvi követelmények:

a) A végbizonyítvány megszerzésének feltétele:
Minden nappali alapképzésben résztvevő hallgatónak kritérium tárgyként fel kell vennie két, az egyetem által meghirdetett angol vagy német nyelvű szakmai kurzust, és teljesítenie kell az arra előírt számonkérést.
Amennyiben a hallgató a kritériumtárgyat nem angol nyelven teljesítette, úgy igazolnia kell angol alapfokú nyelvtudását, a Tanulmányi- és vizsgaszabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

b) Az oklevél kiadásának feltétele:
Az alapfokozat megszerzéséhez idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. Az egyetem az angol, német, spanyol, olasz, francia, portugál, orosz nyelvek valamelyikéből letett nyelvvizsgát fogadja el.

9. A képzés formái:

a) Nappali
b) Levelező
c) Távoktatás

10. Az ismeretek ellenőrzése:

a) Évközi jegy
b) Vizsga
c) Záróvizsga

11. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

a) Végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése
b) A bíráló által elfogadott szakdolgozat

A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése. Végbizonyítványt a felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvi követelmény teljesítése, a szakdolgozat elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt kreditet megszerezte.

12. A záróvizsga részei:

A záróvizsga a szakdolgozat védéséből és a tantervben előírt tárgyakból tett szóbeli vizsgákból áll (felkészülési idő tantárgyanként legalább 30 perc), amelyet a hallgatónak egy napon, folyamatosan kell letennie.

13. A záróvizsga eredménye:

A szakdolgozatra és a záróvizsga szóbeli részére kapott érdemjegyek - a vizsgatárgyak számát figyelembe vevő - súlyozott átlaga az alábbiak szerint:

Z =(SZD + Z1+Z2+…+Zm)/(1+m).

14. Oklevél kiadásának feltétele:

  • Sikeres záróvizsga
  • Nyelvi követelmény teljesítése

15. Kooperatív képzés lehetősége:

A kooperatív képzés az egyetem nappali alapképzéséhez kapcsolódó, önkéntes, kiegészítő (egy vagy két féléves) gyakorlati modul, amelyben az egyetem és valamely gazdasági társaság, vállalat, intézmény együttműködnek annak érdekében, hogy az egyetemi hallgatók - a képzési célban megfogalmazottak szerint - szakmai gyakorlatot szerezzenek.

16. Választható specializációk:

  • Automatizálási,
  • Infokommunikációs technológiák,
  • Információ-technológiai rendszerek,
  • Mikroelektronika és technológia,
  • Műszer-automatika,
  • Villamos-energetika

17. Hatálybalépés ideje: 2014. szeptember 1.

Budapest, 2014. június 16.

Prof. Dr. Vajda István
dékán